Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság tékének nem volt elsődleges jelentősége. Mindezek pedig sem a bérleti díj visszatérítésére, sem pedig kártérítés követelésére nem adnak lehetőséget. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az ítélet megváltoztatását és az alperesnek a keresete szerinti marasztalását kérte. Fellebbezése szerint az alperes szerződést szegett, amikor a tőle megvásárolt területet nem bocsátotta teljes egészében a birtokába. Szerinte nem felel meg a valóságnak az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy szándéka egy megtekintett területű ingatlan megvásárlására irányult, aminek egy részét az alperesnek nem kell birtokába adnia. A szerződés a vétel tárgyának birtokba adásáról rendelkezik, szót sem ejtve arról, hogy az alperesnek ez a kötelezettsége nem a megvásárolt teljes földterületre vonatkozik. Az alperes teher- és mindennemű korlátozástól mentes tulajdon-átruházást vállalt. A rendelkezésre álló térképkivonat, illetőleg helyszínkitűzési vázlat szerint a perbeli ingatlan területén építmény nem áll; a felperesnek nem volt tudomása arról, hogy az alperes a megvásárolt földterületet teljes egészében nem tudja birtokába adni. De amennyiben így is lett volna, akkor sem vonható le ebből az a következtetés, hogy a vételi szándéka - a szerződés kifejezett kikötésével szemben - a szomszéd birtokjogával terhelt tulajdonszerzésre irányult. A felperes fellebbezése hivatkozik arra is, hogy a szerződés szerinti bérleti díját a négyzetméterben meghatározott terület után kellett fizetnie, ezt a területet azonban bérletbe csak részben 215