Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság kapta meg, így szerinte a bérletidíj-különbözet részére visszajár. A kerítés áthelyezésével kára keletkezett, és az ingatlan 5 millió forinttal ér kevesebbet annak folytán, hogy teljes egészében nem adható birtokba. Ez kihatott a húsüzem részére értékesített terület vételárára is. Az alperes az ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés annyiban alapos, hogy a bizonyítási eljárás eddigi adatai alapján az ügyben megalapozott döntés nem hozható. A bérleti díj részbeni visszatérítésére vonatkozó kereseti igényt illetően a felek 1989. szeptember 1-jei szerződéséből megállapíthatóan a felperes három földterületén m:-ben pontosan meghatározva, összesen 5814 m: földterületet vett bérbe az alperestől. A Ptk. 423. §-a szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Az alperes sem tette vitássá, hogy a bérletbe adott terület egy részét a húsüzem foglalja el. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy az után a terület után, amelyet az alperes nem adott a felperes használatába, az alperes bérleti díjat nem követelhet. Az alperes állította ugyan, hogy a felperes a kifizetett bérleti díj ellenében csak a birtokában álló földterületet vette volna bérbe, erre nézve azonban - a szerződés kifejezett tartalmával szemben - semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott. A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes a szerződésben szereplő 5814 m: földterület figyelembevételével kikötött teljes bérleti díjat meg216