Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság jogának korlátozása abban áll. hogy az alperestől megvásárolt ingatlan egy részét nem tudja birtokba venni, mert azon húsüzem van, ami ennek a területnek a birtokba adását lehetetlenné teszi. A Ptk. 370. §-ának (3) bekezdése szerint ilyen helyzetben a felperes a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet. A hivatkozott § (4) bekezdése értelmében azonban nem illetik meg a vevőt a jogszavatosságból eredő jogok, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy az ingatlanon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet. A szerződést megelőző tárgyalásokon és a terület bejárásán részt vevő személyek meghallgatása, illetőleg a helyszín megtekintése után a bíróságnak az a meggyőződése alakult ki, hogy a felperes - ha nem is m:-ben meghatározva tudatában volt annak: a megszerezni kívánt ingatlannak egy része a kerítés mögött van, és azt a húsüzem foglalja el. Jól látható a helyszínen, hogy időközben a felperes az elfoglalt területnek azt a részét, amelynek birtokbavételével egyáltalán számolni lehetett, „visszakapta"\ Bár a szerződés a megvásárolt ingatlanok területét is rögzíti, a felperes szándéka az általa szemrevételezett területű és adottságú olyan ingatlan megvásárlása volt, amihez még „valamennyi" a kerítés mögötti szabad területből esetleg hozzátartozik. Ehhez képest a jelenlegi birtoklási helyzetet úgy kell értékelni, hogy az a szerződési akaratnak megfelel. így szavatossági igénye a felperesnek nem lehet. Ugyanezen körülmények állnak a bérleti szerződésre is. ahol a terület mér214