Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei és az aquapol rendszer használata után is vizesedni fog. Ez a körülmény azonban a szavatosi felelősséget nem zárja ki. A rendelkezésre álló adatok alapján ezért a jogerős ítélet helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a felpereseket az épület hibájáról nem tájékoztatta. Ebből következően helyesen jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre is, hogy a felperesek az épület hibájáról a falak nagyfokú, és az alperes által tervezett módon elháríthatatlan vizesedéséről a szerződés megkötésekor nem tudtak. Ezért nem volt megállapítható olyan körülmény, amely a Ptk. 305. §-ának (3) bekezdése alapján az alperes felelősség alóli mentesüléséhez vezetett volna. A Ptk. 4. §-ának (4) bekezdése szerint saját felróható magatartására, előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. E rendelkezés alapján a felperesek a hibás teljesítésre alapozott igényüket akkor is érvényesíthetnék, ha ők maguk a szerződés megkötése kapcsán nem úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az adott esetben azonban az sem állapítható meg, hogy a felperesek nem az általában elvárható magatartást tanúsították a szerződés megkötése során. A peres felek nyilatkozatából ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy az ingatlant több alkalommal megtekintették, a felújításról, az aquapol berendezésről a szükséges tájékoztatást az alperestől megkérték. Az épület rejtett hibáját, szigeteletlen159