Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei ségét - miután azt nem látták, nem észlelték - nem kellett külön vizsgálat tárgyává tenniük. Az sem róható terhükre, hogy az alperes által tervbe vett szárítási eljárás alkalmatlanságát nem ismerték fel. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a hatályában fenntartotta (LB. Pfv. IV. 20 279/1997. sz.). I. A részvények adásvételére vonatkozó szerződés feltűnő értékaránytalanság vagy az árban való tévedés címén való megtámadására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok. II. Az egyik részvényes nem felel a társaság valótlan adatközlése vagy a tájékoztatási kötelezettsége elmulasztása miatt. A felperes 1990. július 20-án megvásárolta az alperestől a Gy. T. Rt. 9600 darab 10 000 forint névértékű névre szóló részvényét 129 600 000 forintért, mely az alaptőke 20%-ának megszerzését jelentette. 1992. május 7-én a Gy. T. Rt. felszámolás alá került. 1993. július 15-én benyújtott keresetében a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az adásvételi szerződés érvénytelenségét, rendelje el az eredeti állapot helyreállítását, vagyis kötelezze az alperest a vételárnak és a kamatainak a visszafizetésére a részvények visszaadása ellenében, továbbá marasztalja az alperest a perköltségekben. Előadta, a részvények megvásárlásakor tévedésben volt 160