Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei a jogerős ítélet megállapította, hogy a vétel tárgyát képező lakás a szerződéskötést megelőzően többször és nagymértékben beázott, annak ellenére, hogy a tetőn javítások történtek. Az alperesek a felperest minderről nem tájékoztatták, és ezzel megsértették a Ptk. 367. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. A teljesítés meghiúsulásáért ezért nem a felperes, hanem az alperesek felelősek, és a Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése értelmében a felvett foglalót kötelesek visszatéríteni. Rámutatott a másodfokú bíróság arra is, hogy nem volt elfogadható az alpereseknek az az érvelése, amely szerint a lakás korábbi beázásáról nem volt tudomásuk. A szerződés tárgyát képező lakást az alperesek maguk is egy-két hónappal korábban vásárolták, s feltehetően azért kívánták értékesíteni, mert tudomásukra jutott a többszöri beázás, amely a legfelső szinten levő panel építésű lakások esetében gyakran előfordul. Megállapította azt is a megyei bíróság, hogy abban az esetben, amennyiben az alperesek valóban nem tudtak a lakás beázásáról, a felperes a vétkességüktől függetlenül, a hibás teljesítésre hivatkozva is elállhatott a szerződéstől, amelynek következményeként a foglaló címén felvett összeg ugyancsak visszajár [Ptk. 305. § (3) bekezdése, 319. § (3) bekezdés]. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperesek felülvizsgálati kérelemmel éltek. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 367. §-ának (1) bekezdésében és a 306. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, mint szerző127