Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei désszegés, csak kártérítést alapozhat meg, a felperest pedig kár nem érte, ilyen igényt nem is érvényesített. E jogcímen tehát az alperesek marasztalására nem kerülhetett sor. Hibás teljesítés címén pedig a teljesítés megtagadására csak a törvényben előírt feltételek megvalósulása esetén van lehetőség. A szerződéskötéskor azonban a felperes tudott a lakás beázásáról és annak javítással történt megszüntetéséről. E tájékoztatás ismeretében pedig a felperes nem volt jogosult utóbb a szerződéstől elállni. Az a körülmény pedig, hogy a felperes a szerződéskötést követően a társasház közös képviselőjétől értesült arról, hogy a lakásban korábban többször is előfordult nagymértékű beázás, az utóbb elvégzett javítások miatt nem volt olyan jelentőségű, amelyre tekintettel a felperes a szerződéstől elállhatott. Amennyiben pedig a bíróság köztudomásúnak ítélte, hogy a panelházak legfelsőbb szintjén gyakran beáznak a lakások, úgy erről a felperest nem is volt szükséges tájékoztatni. A peres felek hozzájáruló nyilatkozata alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el [Pp. 274. § (4) bekezdés], és megállapította, hogy a jogerős ítélet nem valósította meg a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértést. A Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése értelmében a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. A másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor az előzőekben idézett jogszabály alapján azt vizsgálta, hogy a felek által megkötött adásvételi szerző128