Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)
A felek jogai és kötelezettségei felperes 1994. április l-jén a lakásnak a tudomására jutott gyakori beázására hivatkozva, a szerződéstől elállt. Az alperesek az elállást tudomásul vették, és a lakást másnak értékesítették. A felvett foglaló visszafizetését azonban megtagadták. A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság az alpereseket 200 000 forint, ennek 1994. március 30-tól járó évi 20%-os kamata és perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes vételi szándéka a lakás egészére irányult, a szerződést azonban csak az 1. r. alperes írta alá, aki 1/2-részben tulajdonosa a lakásnak. AII. r. alperes, mint a másik tulajdonos aláírása hiányában ezért érvényes adásvételi szerződés nem jött létre. Foglaló pedig csak érvényes szerződéshez kötődhet, ezért az alperesek az érvényes szerződés hiányában a felvett foglalót kötelesek visszatéríteni. Az alperesek fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet felülbírálta és helybenhagyta. Ajogerős ítélet indokolása szerint az I. r. alperes jogosult volt a II. r. alperes meghatalmazottjaként a közös tulajdonú ingatlan eladása ügyében eljárni, tehát az adásvételi szerződést az I. r. alperes nemcsak a saját nevében, de a II. r. alperes nevében, annak meghatalmazottjaként is aláírta, Az adásvételi szerződés tehát érvényes. A másodfokú bíróság ezért azt vizsgálta, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért melyik fél a felelős, s ehhez képest a felperes az adott foglalót jogszerűen követelheti-e vissza [Ptk. 245. § (1) bekezdés]. A másodfokú eljárás bizonyítási anyaga alapján 126