Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel keresetlevélben foglaltak érvényesítése érdekében adott jogi képviselője részére meghatalmazást. Az a körülmény tehát, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevél aláírásának hiányát a felperessel nem pótoltatta, az ügy érdemi elbírálására kihatással nem volt. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta (LB. Pfv. IV. 22 994/1998. sz.). Ha az ingatlan adásvételi szerződésből a vevő személye egyértelműen nem tűnik ki, akkor a szerződés írásba foglaltnak nem tekinthető, és ezért semmis. A perbeli házas ingatlan korábban öröklés jogcímén 3/4 részben a felperes házastársa, 1/4 részben pedig annak testvére K. I.-né - a 111.-IV. r. alperesekjogelődje - tulajdonában állt. A testvérek 1960. augusztus 16. napján írásban megállapodtak abban, hogy K. I.-né tulajdoni illetőségét a felperes házastársa 25 000 forint készpénz és két hízó ellenében megvásárolja, s a vételár teljesítése után a tulajdonjog bejegyzése a felperes nevére „történhet". A vételár kifizetése ellenére, a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzése azonban elmaradt. A említett testvérek 1970. október 31-én újabb szerződést kötöttek, melynek értelmében K. I.-né a szóban forgó ingatlan tulajdonában álló 1/4 illetőségét a felperes házastársának „ajándékozta". E szerződés tartalmát a felperes ismerte, házastársa tulajdonjogát pedig a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. 111