Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásv étel A felperes házastársa - holtig tartó haszonélve­zeti jogának fenntartása mellett - 1987. február 28­án kelt szerződéssel az ingatlan 1/2 részét a II. r. alperes, az 1988. április 28-án kelt szerződéssel pedig a további 1/2 illetőségét az I. r. alperes tulaj­donába adta adásvétel jogcímén; vételár fizetésére azonban egyik esetben sem került sor. A felperes nem kifogásolta e szerződések megkötését sem, s az alperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántar­tási bejegyzése is megtörtént. A felperes keresetében elhalt házastársa és az I.­II. r. alperesek, valamint a III.-IV. r. alperesek jog­elődje között létrejött szerződések semmisségének megállapítását, az 1960. augusztus 16. napján kelt szerződés alapján pedig az ingatlan 1/4 része tulaj­donjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére való tűrésére kérte az alperesek kötelezését. Az al­peresek ellenkérelme a kereset elutasítására irá­nyult. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, íté­letét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes há­zastársa és a testvére által 1960. augusztus 16. nap­ján kötött adásvételi szerződésből nem tűnik ki egy­értelműen, hogy a vevő a felperes házastársa vagy netán a felperes-e, így a szerződő felek egyike sze­mélyének bizonytalansága folytán ez a jogügylet ­a XXV. sz. PED I. részében foglaltakra figyelem­mel - érvénytelen. Abban az esetben tehát, ha az ingatlanilletőség vételárának kifizetése a felperes perbeli állításának megfelelően valóban a külön vagyonából történt, úgy megtérítési igényét a há­zastársával szemben érvényesíthette volna. E 112

Next

/
Thumbnails
Contents