Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő. A Ptk. 240. §-ának (1) bekezdése kimondja: ha a jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös meg­egyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A (3) bekezdés értelmében pedig a szer­ződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bi­zonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy ren­dezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. A peres felek között 1996. július 4-én létrejött megállapodás az okiratból is megállapíthatóan a vételi jogot biztosító szerződés egyezséggel törté­nő módosítását tartalmazta. Tartalmazta ugyanis azt, hogy a felek a jogvitát kívánják rendezni. E rende­zés kapcsán a peres felek kölcsönös engedménye­ket tettek egymásnak, ennek keretében vállalt kö­telezettséget az alperes arra, hogy a már megfize­tett vételáron felül további 1 600 000 forint vétel­árat fizet meg a felperes részére. A megállapodással tehát a peres felek a szerző­dés tartalmát módosították. E tartalmi módosítás eredményeként az ingatlan vételára az eredeti ok­iratban kikötött 5 000 000 forint helyett 6 600 000 forintra módosult. Ebből következik, hogy a felperes a szerződés teljesítése körében megalapozottan tartott igényt a meg nem fizetett 1 500 000 forint hátralékos összegre. Arra megalapozottan hivatkozik a felülvizsgá­lati kérelmében az alperes, hogy az ingatlan adás­vételének érvényességéhez a Ptk. 365. §-ának (3) 106

Next

/
Thumbnails
Contents