Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel bekezdése értelmében a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés módosítására is ez a rendelkezés az irányadó. Ez az adott esetben azt jelentette, hogy a szerződés módosítását magába foglaló egyezséget mind a felperesnek, mind pedig az alperesnek alá kellett írnia. A Ptk. 218. §-ának (1) bekezdése kimondja: ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A (2) bekezdés értelmében pedig ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud, vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges. E rendelkezésből következik, hogy ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés vagy adásvételi szerződés módosítására vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéhez - általában - elegendő, ha azt a szerződő felek maguk aláírják. Ennek megfelelően mondja ki a XXV. sz. Polgári Elvi Döntés 11. pontja azt, hogy az írásba foglalt szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek a megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, kivéve ha ezt külön jogszabály írja elő. Az adott esetben a vételi jogot biztosító szerződés módosítását tartalmazó megállapodást, mind a felperes, mind pedig az alperes saját kezűleg aláírta. Ezért közöttük az adásvételi szerződés módosítását tartalmazó megállapodás érvényesen létrejött. A felperes az érvényes szerződés alapján megalapozottan igényelhette az alperestől a szerződés 107