Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. alperes keresetét a II. r. alperessel szemben elutasító részében helybenhagyta, a felperes I. r. alperessel szembeni kártérítési igényére vonatkozóan viszont az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a II. r. alperes részéről nem volt szándékos magatartás, amellyel az I. r. alperes kára indokolható. Ami viszont az ítéletnek az I. r. alperest a felperessel szemben kártérítés megfizetésére kötelező részét illeti, az ügy e részében a rendelkezésre álló iratok alapján megnyugtató döntés nem volt hozható. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a fizetendő kártérítés jogalapjára nézve. A Ptk. 395. §ának (1) bekezdése szerint ugyanis a megrendelő bármikor elállhat a szerződéstől, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. A megrendelő a kártérítéssel tartozik a vállalkozót olyan anyagi helyzetbe hozni, mintha az elállás nem történt volna meg. A szerződéstől való elálláson alapuló megtérítési kötelezettség folytán a megrendelő a vállalkozó azon költekezéseit, kiadásait, egyéb kárát tartozik megfizetni, amelyek elállás hiányában a vállalkozónál nem merültek volna fel. A megtérítési kötelezettség jogi természete elsősorban abban különbözik a szerződésszegéssel okozott kártérítési felelősségtől, hogy a megtérítési kötelezettség nem 98