Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei igényli a jogellenességet és ez alóli kimentésre sincs lehetőség. A jogszabályon alapuló elállási jog érvényesítése nem is lehet jogellenes, mert jogszabályon alapuló jog gyakorlásáról van szó, de az ezen károkért való objektív felelősségre tekintettel kimentésre sincs lehetőség. Súlytalan tehát a II. r. alperes védekezése, hogy a kár keletkezésében vétlen, mert úgy járt el ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Abban a tekintetben viszont nincs különbség a tárgyalt két felelősségi alakzat között, hogy a vállalkozó az érintett megtérítési igényeinek keretében nemcsak a tényleges kárát, hanem az elmaradt hasznát is érvényesítheti [Ptk. 355. § (4) bekezdés]. Természetes viszont, hogy mint minden kárnak, így az elmaradt haszon megtérítésének is csak megfelelő bizonyítás esetén, abban az esetben lehet helye, amennyiben az elállás és a kár közötti okozati összefüggés fennáll és a károsult kellőképpen bizonyítja a kár felmerülését és annak összegét (LB. Gf. IV. 31. 772/1993. sz.). Ha a vállalkozó teljesítése várhatóan hibás lesz, a munka befejezése előtt a megrendelő csak a hiba kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után állhat el a szerződéstől. Az alperes egy közúti balesetben súlyosan megrongálódott Mercedes típusú személygépkocsit vitt javításra az I. r. felpereshez, és a Hungária Biztosító kárfelvételi jegyzőkönyvében felvett sérülések kijavítását kérte. Az elvégzendő munka 99