Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a teljes kár megtérítésére az I. r. alperest kötelezte. A felperes keresetét a Ptk. 310. §-ára alapította, hibás teljesítésből eredő kárának megtérítésére kérte az alpereseket kötelezni. A szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az I. r. alperes hibásan teljesített, mert a lefejtővezeték elágazását szakszerűtlenül hegesztette össze. Bizonyított továbbá az is, hogy a felperes által követelt összeg a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben felmerült kárt foglalja magában. Helyes a döntés abban is, hogy az I. r. alperes a szerződésszegésben való vétlenségét nem bizonyította és ezért kártérítési felelősséggel tartozik. A részbeni marasztalását egyébként az 1. r. alperes fellebbezéssel nem is támadta meg. Az elsőfokú bíróság azonban a szakértő által megállapított tényekből részben helytelen jogi következtetést vont le és ezáltal részben téves döntést hozott. A Ptk. 394. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el. A II. r. alperes a perbeli esetben a szerződés teljesítésében műszaki ellenőrként [Ptk. 404. § (2) bekezdés] is közreműködött. Mint műszaki ellenőr a felperessel kötött 86