Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei szeg megfizetését; ezt meghaladóan a műszaki ellenőrzés hiányosságaira és az üzemeltetői hibára hivatkozva a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a kárt kivitelezési és üzemeltetői hiba idézte elő, sem a tervezési, sem pedig a műszaki ellenőrzési szerződés megszegése nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest 3 481 654 Ft és késedelmi kamata, a II. r. alperest pedig 2 215 598 Ft és késedelmi kamata, megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Tényként állapította meg, hogy az olajszivárgás a lefejtő vezeték elágazásánál keletkezett repedés miatt történt. A repedés oka pedig az I. r. alperes által hibásan elvégzett hegesztés volt. A károsodáshoz hozzájárult az is, hogy a vezeték csatlakozását az I. r. alperes a tervtől eltérően oldotta meg, aminek következtében a vezeték nyomás alá került és ezáltal a szivárgás mértéke fokozódott. A felperes terhére róható azonban az, hogy a feltöltés után a vezeték csapját nem zárta el. A II. r. alperes felelőssége pedig abban állapítható meg, hogy mint műszaki ellenőr nem követelte meg az átadáskor a nyomáspróba elvégzését, továbbá nem kifogásolta a tervtől eltérő kivitelezést. A szakértői becslésre figyelemmel a károkozásban való közrehatás aránya a felperes tekintetében 10%-ban, az I. r. alperes tekintetében 55%-ban, a II. r. alperest illetően pedig 35%-ban határozható meg, a kárt ennek megfelelően kötelesek az alperesek megtéríteni, illetőleg a felperes viselni. 85