Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei vakolatának kijavítására. Megállapította, hogy a fűtési rendszer kijavítási költségeit a felperes 10, az I. r. alperes 70, a II. r. alperes 20%-os arányban, a hőszigetelés költségeit pedig a felperes 10, az I. r. alperes 90%-os arányban köteles viselni. Elutasította a felperesnek a kijavítási költség megtérítésére irányuló keresetét. Az ítélet indokolása a szakértő véleményére hivatkozik, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a fűtési rendszer részben tervezési, részben kivitelezési mulasztás miatt hibás, míg a hőszigetelés elhagyása a kivitelező terhére írható. A felperes közrehatása vonatkozásában az ítélet annyit tartalmaz, hogy a felperesnek a műszaki ellenőrzés során észlelnie kellett volna a hőszigetelő vakolat hiányát. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes terhére megállapított költségviselést megfelelő arányban az alperesekre hárította. Azon túlmenően, hogy az elsőfokú bíróság a fűtési rendszer tekintetében még indokát sem adta annak, hogy a felperes miért köteles a költségviselésre, az ítélet sérelmezett része ellentétben áll a Ptk. 394. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal. E szerint ugyanis önmagában az ellenőrzési kötelezettség elmulasztása nem csökkenti a hibásan teljesítő vállalkozó felelősségét. Ez következik a szavatossági kötelezettség oszthatatlan jellegéből is (Ptk. 305. §). A tervező és a kivitelező közös mulasztása esetében a felelősség alapja ugyan a közös károkozás, de a perben nincs olyan adat, amelyből megállapítható lenne, hogy a felperes a 83