Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy az ESZB véleménye korábban sem volt kötelező' az építésügyi hatóság részére. A perben eljárt szakértő azonban egyértelműen azt állapította meg, hogy a felperes által készített tervekre az építésügyi hatóság nem adhatott volna építési engedélyt és a tervek átdolgozása egészen más kialakítást, elhelyezést és elrendezést igényelt volna. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a felek között a Ptk. 389. §-a szerinti vállalkozói szerződés jött létre, amelynek alapján a felperes az alperes által építendő családi ház terveinek elkészítésére volt köteles. A felperes az előzetes megbeszélések során három vázlatrajzot is készített, amelyet az alperes nem fogadott el; az alperes maga adta elő, hogy ragaszkodott az általa készített vázlatrajznak megfelelő tervek elkészítéséhez. Ezt az alperesi magatartást ezért olyanként lehet értékelni, mikor a megrendelő a figyelmeztetés ellenére az utasítást fenntartja, amelyre tekintettel a felperes jogosult lett volna a szerződéstől elállni. Ha ezt nem tette, a megrendelő kockázatára volt köteles a munkát elvégezni. [Ptk. 392. § (3) bek.] Téves a bíróságoknak az az állásfoglalása, hogy a felperes által készített tervek alapján az építési engedély kiadására nem lett volna lehetőség. 73