Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. A rendelkezésre álló peradatok alapján megállapítható, de ez a felek között nem is volt vitás, hogy a felperes által végzett munkákhoz hegeszteni kellett, a hegesztés a vállalt munka része volt. Annak a megítélése, hogy a hegesztés feltételei adottak-e, nem áll-e fenn tűzveszély, vagyis a hegesztés biztonságosan végezhető-e, a felperes feladata volt. Az építési naplóba tett felperesi bejegyzésből megállapítható, hogy a felperes a tűzveszély lehetőségét felismerte, és kérte az I. r. alperest, hogy polinterán anyaggal ne dolgozzék. A bírósági tárgyaláson a felperes előadta, hogy a szigetelési munkálatokat egy időben végezték a hegesztéssel, a gyúlékony anyagra a hegesztés során a fém lefolyt, s ez okozta a tüzet. A Ptk. 392. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. Az építési naplóba írt bejegyzéséből megállapítható, hogy a felperes figyelmeztette a tűzveszélyre az I. r. alperest. Ezzel a felperes eleget tett ugyan a Ptk. 392. §-ának (2) bekezdésében írt figyelmeztetési kötelezettségének, de a perbeli esetben - tekintettel a vagyonbiztonság tűzveszélyből eredő veszélyeztetésére - a felperesnek a további hegesztést mindaddig meg kellett volna tagadnia, amíg a tűzveszély fennáll, vagyis a biztonságos hegesztés feltételeit az I. r. alperes nem teremti 64