Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei indult végrehajtás ellenére a termelőszövetkezet nem tett eleget a bíróság jogerős ítéletében foglaltaknak. A határozat indokolásában az elsőfokú bíróság utalt F. B. tanúvallomására, amelyből megállapította, hogy az adós alvállalkozója a tetőszigetelés hólyagosodását nem szüntette meg. A pénzbírságot kiszabó végzés ellen jogi képviselője útján formailag az adós, tartalmilag a pénzbírsággal sújtott termelőszövetkezeti elnök élt fellebbezéssel. A végzés megváltoztatását és a pénzbírság kiszabásának mellőzését kérte. Azzal érvelt, hogy az alvállalkozójával, valamint a jogosulttal felvett jegyzőkönyv szerint az alvállalkozó közvetlenül vállalt felelősséget a tetőszigetelés hólyagosodásának kijavítására. Hivatkozott arra is, hogy a végrehajtási eljárást indokolatlannak tartja, mivel tényleges tetőbeázás nem történt, a hólyagosodás csupán esztétikai hibának tekinthető. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését. A fellebbezést azért nem találta alaposnak, mert a végrehajtási eljárás során kötött külön megállapodás legfeljebb annak lehetőségét teremti meg, hogy a vállalkozó követeléssel lépjen fel alvállalkozójával szemben, de az nem változtatja meg a jogerős marasztaló ítéletet. Az utóbbi alapján megindult végrehajtási eljárásban nem vitásan a felperessel jogviszonyban volt adós felel a teljesítésért. Ez következik egyfelől magából az ítéleti rendelkezésből, másfelől az ennek alapjául szolgáló a Ptk. 391. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésből, amely szerint a vállalkozó a 53