Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés (csökkentésének). Ha ez elmaradt, a felperes az el nem készített kerítésszakasz ellenértékét jogtalanul vette fel. A felperes sem állította, hogy a vitás költségvetés mennyisége hibás lett volna, ezért az el nem végzett munka elszámolására nem tarthat jogot azon az alapon, hogy ő viseli annak hátrányait is, ha a költségvetés tételei a valóságban szükséges munkamennyiségnél kevesebbet irányoztak elő. A bíróság nem tisztázta, hogy a tervmódosítás miatt milyen értékű kerítés építés maradt el, az alperesek erre vonatkozólag még a fellebbezésben sem tettek előadást. A bizonyítást tehát e vonatkozásban is ki kell egészíteni és eredményétől függően határozni a védekezésben felhozott beszámítási kifogás felöl. (LB. Gf. VII. 30. 253/1980. sz.). Nincs szükség a szerződés megtámadására abból a célból, hogy a vállalkozó a többlet- és pótmunkák ellenértékére vonatkozó követelését megalapozza A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránt benyújtott kérelmében az alperest 2 445 475 Ft kamata megfizetésére kérte kötelezni, előadva, hogy a kötelezett az üzemének felújítási munkáira vonatkozó végszámlát csak részben egyenlítette ki. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az építkezés során felhasznált egyes anyagok az eredeti megállapodásban foglalt ártól eltérően kerültek számlázásra, és a végszámla összege a 166