Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a per újabb tárgyalását rendelte el. Az elsőfokú bíróság abból kiindulva bírálta el az ügyet, hogy a felek között a keresetben felsorolt munkákra egy szerződés jött létre és ehhez képest az alperes teljesítését, késedelmét egységesen kell vizsgálni. Ezzel szemben a becsatolt szerződések tartalmára tekintettel helytálló az alperesnek a fellebbezésben előadott álláspontja, hogy a felek a 30 férőhelyes sertésfiaztató felújítására, az épület rekonstrukciójára, végül pedig a technológiai szerelési munkákra három önálló szerződést kötöttek. Ezekben külön-külön állapították meg a munkák ellenértékét, befejezési határidejét és az egyes szerződési feltételeket. Ehhez képest az alperes teljesítését és késedelmét az egyes szerződésekhez kell viszonyítani. Ezen nem változtat az sem, hogy a felek már nem külön-külön határidőket állapítottak meg az egyes szerződésekből még hátralevő munkák elvégzésére, hanem egységesen 1978. augusztus 22-ét kötötték ki a hátralevő munkák határidejeként. Az újabb eljárás során ezért meg kell vizsgálni - miután a felperes nem az eredeti határidők elmulasztása, hanem a most említett 1978. augusztus 22-i határidő megszegése miatt érvényesített kötbérigényt -, hogy az alperes az 1978. május 15-én az egyes szerződésekből még hátralevő munkákat miként teljesítette, és ehhez képest az egyes szerződések figyelembevételével milyen kötbéralap után és mennyi időre áll fenn a késedelme. Az 146