Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés újabb adatok ismeretében kell a felperes kötbérigénye kérdésében dönteni. Amennyiben megalapozott az alperesnek - a felperes által nem cáfolt az az előadása, hogy a fiaztató munkáit, tehát az egyik szerződésben vállaltakat 1978. február 3-án átadta a felperesnek, nyilvánvaló, hogy nem alapos az 1978. augusztus 22-i határidő elmulasztására hivatkozva vele szemben támasztott kötbérigény. Egyébként helyes és a továbbiakban is elfogadható álláspontot fejtett ki a bíróság abban a kérdésben, hogy a tűzi-víztároló nélkül az ahhoz kapcsolódó és egy szerződés keretében megvalósított munkák nem tekinthetők szerződésszerűen teljesítettnek. A felperes kötbérigényének elbírálásakor ezt kell tehát figyelembe venni. Egy-egy szerződésen belül kell érvényesülnie a szolgáltatás oszthatatlanságára vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek [Ptk. 403. § (2) bek.]. A kötbéralap megállapításánál azt is tisztázni kell, hogy mennyi volt a tényleges kivitelezési költség, és ha ez eltér a szerződésben kikötött vállalkozási díj összegétől, a kötbért az előbbi figyelembevételével kell tisztázni [LB. Gf. V. 30. 210/1980. sz.]. Ha a felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodtak meg, ellenkező kikötés hiányában a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni feltéve, hogy a szerződés fizikailag (műszakilag) osztható szolgáltatásra irányult. 147