Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés sem, hogy éppen műemlék jellegű felújításoknál különleges, esetleg hatósági kívánságok is szóba kerülhetnek (pl. az, hogy a műemlék ne csak saját kora stílusában legyen helyreállítva, hanem azonkívül bizonyos idegenforgalmi célokat is kielégítsen). Ezeket a különleges követelményeket - előzetes közlés nélkül - már nem lehet a rendeltetésszerűség körébe vonni, tehát nem lehet a tervező szolgáltatását hibásnak minősíteni, ha pl. a műemléki követelményeknek megfelel, de nem felel meg ilyen különleges idegenforgalmi követelményeknek. Másként alakul a tervező felelőssége, ha a megrendelő e különleges követelményt kellő időben közölte, mert ebben az esetben már a szerződésben kikötött minőségi jellemzőről van szó; ha tehát a tervező ennek teljesítésére kötelezettséget vállal, de a terv a különleges megrendelői kikötésnek nem felel meg, az hibás szolgáltatásnak minősül és ennek következményeit a tervező viseli (GKT 65/1973. sz.). Ha a felek több építési szerződést kötöttek, a szerződésszegést abban az esetben is szerződésenként kell elbírálni és a szolgáltatás oszthatatlansága is az egyes szerződések keretén belül érvényesül, ha külön szerződésekben kikötött, még el nem végzett munkákra utóbb egyetlen új befejezési határidőben állapodnak meg. A felperes keresetében előadta, hogy az alperessel 30 férőhelyes sertésfiaztató felújítására, ser144