Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei használta fel. A műkőhibák „garanciális igénykénti" javítását az alperes - ezirányú kötelezettségvállalása ellenére - nem végezte el. Megváltoztatott keresetében a felperes a javítási költség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a teljesítés időpontjára utalva elévüléssel védekezett, és ezen az alapon, továbbá azért is kérte a kereset elutasítását, mert a hiba szerinte rendellenes használat következménye. A perben beszerzett műszaki szakértői vélemény szerint kizárólag az alperes tevékenységi körében felmerült betonminőségre és a vasbetét helytelen elhelyezésére visszavezethető hibák feltételezettjavításának költsége 125 205 Ft-ot tesz ki. Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztaló ítéletét a szakvélemény elfogadásával és az I. számú PGED alkalmazásával indokolta. A fellebbező alperes - az elévülési kifogását megismételve - a sérelmezett ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperesnél készült szegély-műköveket a felperessel szemben a beruházó az 19.. március 22-i jegyzőkönyv szerint egy éves használat után, az utó-felülvizsgálati eljárásban kifogásolta. Ebből kiindulva az alperes a perben - a szerződési láncolat folytán - már ellene irányuló, az előbbivel azonos követelést illetően ténybeli és jogszabályi alap nélkül hivatkozott arra, hogy az elévülés bekövetkezett. Az elévülési kifogásnál ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy a Ptk. 385. és 398. §-ánál fogva 122