Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei hogy a felek között az elszámolás tekintetében vita keletkezett és az alperes számla nélkül 690 000 forintot már ki is egyenlített, nem fogadta el az alperesnek a Ptk. 302. §-a c) pontjára alapított kifogását és a késedelembe eséstől kezdődően kötelezte a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A peres felek között a Ptk. 389. §-ában szabályozott vállalkozási szerződés jött létre. A Ptk. 397. §-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozót megillető díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A felperes 19.. októberében teljesített, így a díj a teljesítés befejezésekor a Ptk. 298. §-ának a) pontja alapján esedékessé vált, azaz ekkor az alperes azáltal, hogy nem teljesített, mint kötelezett késedelembe esett. E késedelem egyéb jogkövetkezményei alól az alperes kimentheti magát a felperes mulasztásával, azzal, hogy nem tett eleget szerződéses mellékkötelezettségének, azaz nem adott számlát. E kimentés azonban a kamatfizetési kötelezettség alól valósága esetén sem mentesíti az alperest, mert a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében a késedelmi kamatfizetési kötelezettség pénztartozás esetében akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A Legfelsőbb Bíróság 66. számú GK. állásfoglalása csak arra az esetre vonatkozik, ha a számla adásának elmulasztása olyan jogosulti mulasztásnak minősül, amely a Ptk. 302. §-ának b) pontja szerint a jogosultat késedelembe ejti, vagyis amely a Ptk. 303. §-ának 116