Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika pontjából nincs szükség a felülvizsgálati kérelemben írt további orvosi szakkérdések vizsgálatára. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 23 423/1995. sz.) Diagnosztikai tévedés folytán bekövetkezett haláleset következményei Az I. és II. r. felperesek házastársak. Az akkor 26 éves I. r. felperes első gyermekét várta, választott orvosa az alperes kórházban működött. Bár az I. r. felperes veszélyeztetett terhes volt, terhessége végül is zavartalanul telt el. Az 1. r. felperes tekintetében az utolsó ultrahang-vizsgálatot 19.. április 16-án végezték, vagyis a terhesség 38. hetében. Ekkor a magzat koponyaméreteként 93 mm került megállapításra. Az I. r. felperes 19.. május 12-én 0 óra 10 perckor került felvételre az alperes kórházba. A felvételkor az 1. r. felperesnek már kb. két órája voltak rendszeres fájásai, melyek a felvételkor öt percenként jelentkeztek. A szülészeti kórlap szerint 6 órakor spontán burokrepedés történt, bő, tiszta magzatvíz ömlött el. Ugyanakkor rendszertelen és renyhe méhtevékenységet és egyujjnyi méhszájtágulatot rögzítettek. 8 óra 15 perckor - mivel a méhtevékenység nem rendeződött - fájáserősítő Oxytocinos infúzió alkalmazását kezdték meg. 10 órakor már rendszeres méhtevékenységet, három ujjnyira tágült méhszájat, valamint tiszta magzatvíz szivárgását állapították meg. Ugyanez került rögzítésre 12 órakor is. A 14 órakor tett bejegyzés szerint az Oxytocinos infúzió adagolását fokozták rendszeres méhtevé92