Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika kenység és négyujjnyi méhszájtágulás mellett. A magzatnál fejdaganat ekkor még nem volt tapintható. A kórlap szerint az infúzió adagolásának további fokozását követően 15 óra 30 percre eltűnt a méhszáj, a magzat koponyája kis szegmentumában a bemenetben rögzült. Prominencia nem volt tapasztalható. 16 órakor rendszeres, de renyhülő méhtevékenység miatt az infúzió cseppszámát tovább emelték. Erre az időre szilványi fejdaganat kilapintása került rögzítésre. A 16 óra 30 perckor tett bejegyzés szerint az infúzió cseppszámát tovább növelték, és azt rögzítették, hogy a magzat koponyája nagy szegmentumában a bemenetben áthaladt. 17 órára az első infúzió lefolyt, és a második került bekötésre, de mivel a méhtevékenység renyhülő tendenciát mutatott, az infúzió cseppszámát tovább emelték. Közben a fájások alatt az 1. r. felperest nyomatták, azonban a 17 órai bejegyzés szerint a nyomatás hatására a koponya a szülőcsatomában előrehaladást nem mutatott, stagnált. A 17 óra 30 perckor tett bejegyzés szerint a nem kielégítő méhtevékenység és a nyomatás ellenére a magzat koponyája előrehaladási tendenciát nem mutatott. Ezért az I. r. felperes kezelőorvosa vacuum extractio mellett döntött, figyelemmel a két órája eltűnt méhszájstátusra, az egy órája stagnáló koponyára, mely az üreg bemenetelén áthaladt, és mivel gyógyszeresen a méhtevékenység nem volt kellő mértékben befolyásolható. Az ián. próbaextractio-t követő első extractio eredménytelen volt, mivel a szívóharang a fejdaganatra történő nem tökéletes felfekvés miatt leesett. 93