Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika hívására sem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely alkalmas lett volna a perben rendelkezésre álló bizonyítékok - elsősorban a szakértői véle­mény - hiányosságának vagy homályosságának megállapítására. A Pp. 182. §-ának (3) bekezdésé­ben megjelölt okok hiányában újabb szakértői vé­lemény beszerzésére nem volt alap. ezért tévesen hivatkozik a felperes a felülvizsgálati kérelemben arra. hogy a bíróságok alaptalanul tagadták meg a további szakértői bizonyítás elrendelését. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. 111. 21 085/1995. sz.) Késedelmes kórházba utalás következménye ,,középsúlyos"-nak minősített betegség esetén A bíróságok által megállapított tényállás lénye­ge szerint a felperesek hároméves gyermeke 19.. május 3-án este 6 óra tájban belázasodott. A gyer­mek anyja, a felperes a lázat kúpokkal és hűtőfür­dővel csillapította. Éjfél tájban észlelte, hogy a nyugtalanul alvó gyermek zihál. 3 óra körüli idő­ben telefonált az alperes kórházban működő gyer­mekorvosi ügyeletre, és az ügyeletes asszisztens­nőnek elmondta, hogy a gyermek lázát korábban hogyan kezelte, a gyermek tovább zihál, olyan hangot hallat, mintha hánynia kellene. Az asszisz­tensnő Dedalon-kúp adását javasolta, és azt taná­csolta, hogy ha a gyermek alszik, láza nincs, ak­kor hívja ki a körzeti orvost. Az asszisztensnő a felperes telefonhívását az ügyeleti naplóban nem jegyezte fel, és azt nem is közölte az ügyeletet adó orvosokkal. 89

Next

/
Thumbnails
Contents