Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika A felperesek egy óra múlva ismét telefonált, és közölte, hogy a gyermek rosszabbul van. nagyon zihál. Ezt a bejelentést az asszisztensnő közölte az ügyeletes orvossal, aki 3/4 5 óra tájban megérkezett a felperes lakásába. Az előzmények kikérdezése után a gyermek torkát megnézte, és spasztikus hörghurutot állapított meg. A garat mérsékelt bclövellését, a szív mérsékelten szaporább működését, a tüdő felett sípoló-búgó hangot és kifejezeti kilégzési nehezílettséget észlelt. Salbutamol sprayt, Teophyllin-kúpol és Diadreson E akuosum injekciót alkalmazott. A beteg gyermek állapotát 15-20 percig figyelte, majd távozáskor közölte a felperessel, hogy ha egy órán belül nem javul a gyermek állapota, taxival be kell szállítani az alperes kórházba. Szükség esetére kórházi beutalót hagyott. A gyermek állapota nem javult, fél hat óra tájban a felperes telefonált szemész szakorvos húgának, aki a gyermek nehéz légzését észlelve, azonnal rohammentőt hívott. Az öt-hal percen belül megérkező mentők már csak a halál bekövetkezését tudták megállapítani. A gyermek halálát súlyos, gennyes szövetközi gyulladás, következményes toxin-felszaporodás miatt kialakult heveny légzési és keringési elégtelenség okozta. Ez a betegség antibiotikum, lázcsillapító és keringést támogató gyógyszeres kezeléssel gyógyítható. Korábbi kórházi kezeléssel a gyermek élete nagy valószínűséggel megmenthető lett volna. A bíróság az alperes kártérítő felelősségét az ügyeletes orvos magatartásáéit megállapította, mert nem az általában el90