Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika az elvethető. Ebből következően a tünetek időben való fel nem ismerése után már olyan időben kerüli sor műtéti beavatkozásra, amely az élet megmentésére nem volt alkalmas. Ezért kell megállapítani az alperes kártérítő felelősségét. (Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 22 281/1996. sz.) A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsa nem talált alaposnak. ítéletének indokolásában a következőkre mulatott rá: a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és a többször kiegészített szakértői vélemény adataiból megállapíthatóan a fizikális vizsgálat és a laboratóriumi eredmények összevetése alapján az alperes orvosai a súlyos hasi sérülés lehetőségét elvetették, és az erre utaló panaszokat a medencetöréssel hozták összefüggésbe. Szem előtt tartva a baleset bekövetkezésének általuk is ismert körülményeit, a gyomornedv több napon keresztüli folyamatos hányását, majd a szurokszékletet s nem utolsósorban a beteg szűnni nem akaró - a per adatai szerint meg nem értett panaszait, teljesen egyértelműen mutatkozó tünetek hiányában sem lett volna mellőzhető a súlyos hasi sérülés kizárására irányuló tüzetesebb vizsgálat elvégzése. így pl., ha az ultrahangvizsgálat időben történik, annak eredménye — miként arra a szakvélemény is utal - több információval szolgálhatott volna. Az alperes orvosainak az eljárása tehát nélkülözte az adott helyzetben szükséges gondosságot, ennél fogva diagnosztikai tévedésük következtében megszűnt az esélye is a bekövetke86