Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Diagnosztika zőben levő vagy már bekövetkezett hasi katasztrófa felismerésének. Nem sértett tehát jogszabályt a jogerős ítélet, amikor az alperes kártérítési felelősségét megállapította. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. X. 22 522/1998. sz.) Góckutatás mértéke és iránya A felperes keresetében orvosi mulasztásra, diagnosztikai tévedésre hivatkozással nem vagyoni és vagyoni kár megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Azt állította, hogy az alperes orvosai a felperes betegségének diagnosztizálása és az alkalmazott kezelések során nem jártak el kellő gondossággal és körültekintéssel, téves diagnózist állítottak fel, és téves kezelést alkalmaztak. Ennek következtében az állapota fokozatosan romlott, a csípőtáji tályog áttételeződött az agyra, amely agykárosodást és teljes munkaképtelenséget okozott. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, mert a felperes betegségével kapcsolatos orvosi dokumentációk, valamint a szakvélemény alapján nem látta bizonyítottnak, hogy a felperes betegségének felismerése és kezelése során az alperest mulasztás vagy tévedés terhelné. Jogellenes magatartás hiányában pedig kártérítésre nem kötelezhető. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a felperes kérte, amelyben a jogszabálysértést az ítélet megalapozatlanságában jelölte meg. Megítélése szerint teljes _ az agyra is kiterjedő - góckutatás esetén az agytályog felismerhető, és annak következménye 87