Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős személy zódó gyulladását, a hashártyagyulladás további Fennállását a széles spektrumú antibiotikumos kombinált kezelés ellenére is. Ennek következtében scpticus-toxikus állapot jött létre, és ez a folyamat gyógyszeres és egyéb kezelés ellenére a halál elháríthatatlan okát eredményezte. A felperes házastársával hasonló időben a szülészeti-nőgyógyászati osztályon operált 15 beteg között öt betegnél a műtétet követő 5-7. napon sebfertőzés lépett fel, s az elvégzett mikrobiológiai, laboratóriumi vizsgálatok szerint mind az öt nőbeteg sebváladékából streptococcus pyogenes kórokozó baktériumot tenyésztettek ki. A felperes házastársán kívül még egy nőbeteg elhalálozott ezen időszak alatt. A II. r. alperesként perbe vont Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete március 10. napjától március 17. napjáig felvételi zárlatot rendelt el az osztályra. Az ANTSZ a felperes házastársának halálával és az I. r. alperes kórház nőgyógyászati osztályán található fertőzések miatt kiterjedt vizsgálatot folytatott le. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot tartott, azonban bűncselekményre utaló adatot nem észlelt. A felperes egymillió forint nem vagyoni kártérítés, valamint 65 000 Ft vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A kereseti kérelem jogalapja tekintetében a felek között vita nem volt. Az I. r. alperes elismerte, hogy a felperes házastársa március 1 1-én bekövetkezett halálát a kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán található fertőzés okozta. A bizonyítási 21