Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Bt Baleseti sebészet ve. A felperes a következő év február 25-től kezdődően antibiotikumos kezelésben részesüli, majd nála bakteriológiai vizsgálatot is végeztek. Ez egyetlen alkalommal hozott pozitív eredményt, akkor azonban olyan baktérium tenyésztéséi mulatta, amely a bőr felületén alapesetben is megtalálható, és nyílt sebek esetén a sebbe bevándorolhat, fertőzést okozhat. A zsírszövetnek és a bőrszövetnek az elhalása nem érintette a műtéti területei, tehát nem terjedi ál az operált ízületre. A térdműtétet követő szövődmény az orvosi beavatkozás kockázatának körébe tartozik. A bőr- és zsírszövet gyulladásos elváltozása fertőzéses talajon alakulhat ki. Ennek oka az adotl terület vérellátási zavara, amely maga is több okból következhet be. Ilyenek lehetnek a műtétek után fellépő lágyrészgyulladás, a lábrészt közvetlenül ellátó érképlet elzáródása vagy a bakteriális fertőzés. Az ilyen szövődmény sorsszerűén következik be annak ellenére is. ha a beavatkozást végző orvosok a műtéti eljárás során a leggondosabban járnak el. A térdműtétek gyógyulási idejét, tényleges gyógytartamát 6-12 hónapban lehet meghatározni, így a szövődmény a tényleges gyógytartamot nem befolyásolta. Az ilyen szövődmény előfordulása akkor sem zárható ki, ha a műtétet végző orvosok optimális sterilitás és műtéti körülmények között végzik el a beavatkozást, ahogy ez a jelen esetben is történt. A felperes operált térde jelenleg teljesen nyújtható, és mintegy 9()°-ban hajlítható. A későbbiekben gyógytornáztatással. fizikoterápiás kezeléssel ez az állapot még javítható. 170