Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A) Álatalános sebészel gal a műtéti kockázat körében fellépő szövődmény olyan, „a műtéttel általában együttjáró" következménynek tekintendő, amelyről a beteget a 15/1972. (VIII. 15.) EiiM rendelet 87. §-ának (2) bekezdése alapján tájékoztatni kell. mert különben nem kerül olyan információk birtokába, amely alapján megalapozottan eldönthetné, hogy hozzájárul-e a műtéthez. Helyesen döntött tehát a másodfokú bíróság, amikor a jogszabályoknak megfelelő műtét előtti tájékoztatás elmulasztása miatt közbenső ítélettel megállapította az alperes kártérítési felelősségél. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. VI. 21 077/1994. sz.) A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása önmagában nem alapozza meg a kártérítési követelést A jogerős ítélet elutasította a felperes követelését, amelyben kártérítés megfizetésére kérte az alperes kórház kötelezését. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy 19.. november 15-én az alperes kórházban műtéttel eltávolították a felperes epehólyagját. A műtétnél a hólyagágyat tovafutó catgut öltéssel zárták le, amikor a tű hegye letört, s az a felperes májában maradt. Az orvosok megkísérelték a tű megkeresését, képerősítőt is használtak, azonban a keresés hosszabb idő után is eredményleien volt. ugyanakkor bevérzések keletkeztek, ezért a kutatást abbahagyták, és a sebet zárták. Az egv hétlel később végzcit epeút-röntgen kimutatta, hogy a jobb oldalon a májban, az epevezeték 157