Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)
A) Álatalános sebészet vosai. Ennek folytán vesztette el munkaképességét, szenvedett súlyos szellemi hanyatlást, és ez rontotta meg családi életüket is. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság a szakvélemény alapján megállapította, hogy az alperes jelenlegi állapotának kialakulása elsősorban a gyulladásos folyamat agyba történő áttételeződésének a következménye, azonban a csípőtájéki tályog az agyban történő áttételeződése egy előre nem látható szövődmény volt. Az I. r. felperes állapotának a stabilizálódása csak akkor következett be, amikor budapesti kórházi kezelése során egy kísérleti stádiumban levő új gyógyszer alkalmazására került sor. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során egyértelműen és kétséget kizáróan megállapította azt, hogy az alperes kártérítési felelőssege megállapításának szükségképpeni elemei hiányoznak. A felperesek által előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság nem találta alaposnak. ítéletének indokolásában kifejtette: az orvosszakértői intézet kellően megindokolt, megalapozott, minden részletre kiterjedő, meggyőző szakvéleményt adott az I. r. felperes betegségére, annak kialakulására, kezelésére, az alkalmazott gyógymódokra vonatkozóan. A kezelőorvosok kellő gondossággal jártak el, amikor a kórismézést végezték, majd a szükséges beavatkozás és gyógyszeres kezelés módjáról döntöttek. Az agyban elhelyezkedő tályogok akkor kerülhetlek felismerésre, amikor idegrendszeri tüneteket eredményeztek. Az erre irányuló kivizsgálások, gyógykezelések ugyancsak az orvostudo154