Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Ai Álatalános sebészet mány mai állásának megfelelőek voltak. Helyesen állapította meg lehál mindezek alapján az elsőfokú bíróság, hogy az I. r. felperes betegségének felismerése és kezelése körében az alperest mulasztás és tévedés nem terheli, ennélfogva nem állapítható meg olyan jogellenes magatartás az alperes részéről, ami a kártérítési felelősségét megalapozná. (Egri Városi Bíróság 11. P. 22 946/1993. s:,, Heves Megyei Bíróság 2. Pf. 20 843/1994. sz.) A kórház kártérítési felelősséggel tartozik, ha elmulasztja a műtéti kockázat körében 5-20%-os gyakorisággal együttjáró szövó'dmény lehetőségéről a beteget műtét előtt tájékoztatni A felperest 19.. november 15-én húgycső-kiboltosodás miatt műtötték meg. A műtétbe a felperes előzőleg beleegyezett, mert olyan tájékoztatást kapott az alperes kórház dolgozóitól, hogy az egyszerű, gyorsan gyógyuló beavatkozás. A műtétet követően a felperesnél sipoly alakult ki, amelynek zárása többszöri korrekciós műtéttel sem sikerült. A felperes 679c-os rokkant. A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésérc kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A szakvélemények alapján megállapította, hogy a műtétet az alperes dolgozói a legnagyobb gondossággal végezték, részükről mulasztás vagy szakmai szabálysértés nem történt. A felperesen elvégzett műtét általában 80-90%-ban szövődménymentesen gyógyult, ezért megfelelő volt az alpe-