Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A) Álatalános sebészet Nincs jelentősége az utóbb tévesnek bizonyult diagnózis felállításának, ha az életmentő' műtét elvégzése mindenképpen szükséges volt A jogerős ítélet elutasította a felperes kártérítésre irányuló keresetét. Indokolásában megállapította, hogy a felperes 19.. október 5-én a körzeti orvos beutalására vakbélgyulladásra utaló tünetek miatt felkereste az alperes kórházat. Kivizsgálása megkezdődött, de az állapota rosszabbodott, jobboldali éles fájdalmakat érzett, és egyéb vakbélgyulladásra utaló tünetek is jelentkeztek. A kockázatok elkerülése érdekében a sebészioorvos nőgyógyász bevonásával műtétet végzett a felperesen. A felperes vakbele csak mérsékelten volt gyulladt, ugyanakkor az orvos megállapította, hogy a jobboldali petefészek cisztózusan degenerálódott. A mintegy tojás nagyságú ciszta érintésre megrepedt, sárgás folyadék távozott belőle, és erősen vérzett. A műtétet végző orvos a vakbelet és a degenerálódott jobboldali petefészket eltávolította. A baloldali petefészken elváltozást nem észlelt. A műtét elvégzéséről és eredményéről a felperes édesanyját tájékoztatták. A felperes a műtét utáni 9. napon gyógyult sebbel távozott a kórházból. A műtéti leírás szerint „az eltávolított ovariális ciszta fala elvékonyodott, mikroszkóposán benne ép szövet nem látható, falában jó 3 cmes ruptúra". Megtörtént az eltávolított petefészek patológiai vizsgálata, amely szerint „a beküldött képlet 4 cm-es szürkés-vörhenyes, ráncolt felszínű, tömlős, bevérzett képlet". Ez a vizsgálat is 148