Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Idegg) i>„\ iszal anyag jódtartalma nem haladhatja meg a 3 gram­mot. A betegeknél az előírással szemben 20 mg gyógyszert használtak fel. aminek a jódtartalma 6 gramm volt. Az I. r. alperes az Omnipaque-ra vo­natkozó tárolási előírást nem tartotta be. amely szerint a szert szobahőmérsékleten, fénytől és röntgensugárzástól védve kell tartani. A betegek felvétele alkalmával készült kórlapok a kórismét nem tüntették fel, és arról sem tartalmaztak adatot, hogy a betegeknél túlérzékenység vagy más ok miatt a szer alkalmazható-e. Ezen túlmenően nem tartalmaztak előírást a betegek szállítására és fek­tetésére, továbbá az ellenőrzés végzésére, annak ellenére, hogy a gyógyszerfelhasználási javaslat ezekről előírásokat határozott meg. A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint az említett két beteg halála az I. r. alperesnél alkalmazott gyógy­szer mellékhatásának jelentkezése miatt követke­zett be. Az Eü. törvény 43. §-a (2) bekezdésének rendelkezése tölti ki tartalommal a Ptk. 339. §­ának (1) bekezdésében a kártérítési felelősség megállapításához szükséges „az adott helyzetben általában elvárható" gondosság követelményét. Miután az I. r. alperes beavatkozása és a betegek halála közötti okozati összefüggést a szakértői vé­lemények alátámasztják, az I. r. alperes akkor mentesülhetett volna a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a műtétnek minősülő orvosi beavatkozásoknál fokozott gondossággal járt el. Az I. r. alperes a felelősség alól nem tudta magát kimenteni, mert a betegek szükséges írásbeli hoz­zájárulását a műtét előtt nem szerezte be, dupla I 19

Next

/
Thumbnails
Contents