Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Fül-, Orr-. Gégészet tatták arról, hogy milyen esztétikai károsodás várható, mert ha ezt megteszik, a műtéthez nem járul hozzá. Sérelmezte azt is. hogy műtét közben nem tájékoztatta az orvos az észlelt új helyzetről. Ennek ismeretében ugyanis a műtét folytatását nem engedte volna meg. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a műtétet végző orvos a beavatkozásról és a műtét várható következményéről a felperest kellően tájékoztatta. Arról nem tájékoztatta, amely csak a műtét közben derült ki. de a műtét során a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel tette meg mindazokat az intézkedéseket, amelyek a beteg gyógyulásához, a beteg egészségének helyreállításához szükségesek. A műtétet végző orvos helyesen járt el, amikor a daganat teljes kiirtására törekedve nem szakította meg a műtétet a felperes újabb tájékoztatásával, amelyet a műtéti állapot miatt a felperes fel sem fogott volna. A műtét befejező fázisa a seb fedése volt, amely a plasztikai sebészet elvei szerint történt, nem kifogásolható, hogy porcbeültetés nem történt. A műtéti terület hegcsedése a beavatkozás velejárója, a leggondosabb orvosi beavatkozás ellenére sem kerülhető el. Az alperes alkalmazottja tehát nem járt el jogellenesen, ezért a kártérítő felelősség nem állapítható meg. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a felperes kérte, amelyet azonban a Legfelsőbb Bíróság nem talált alaposnak. Az adott esetben a bíróságok a tényállási a jogvita elbírálásához szükséges mértékben felderítet1 10