Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) tős jogviszony - vagyis egyfelől a volt házastársaknak egymással szembeni, másfelől a volt házastársaknak az ingatlan tulajdonosával szembenijogviszonya - szorosan összefügg. Ilyen tényállás alapján a bíróságnak arra kellett volna törekednie, hogy a tulajdoni igény kérdésében célszerű pervitellel, valamennyi érdekelt bevonásával egy perben, egységesen döntsön. Az alperesi jogelőd halálával, vagyis hagyatékának - a perbeli ingatlannak - törvényes öröklés címén való megszerzésével az alperes egyszemélyben lett az ingatlan bejegyzett tulajdonosa és - a felperessel közösen - ráépítő. Ez'á'jogutódlás azonban éppen a kettős és egymással szorosan összefüggő jogviszony folytán mellőzhétetlenné teszi a házastársi vagyonközösség sza-' bályainak alkalmazását, vagyis azt, hogy a felperes igényének elbírálásánál a volt házastársak viszonylatában a Csjt. rendelkezései megfelelően érvényesüljenek. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a megváltási árat az ingatlan beköltözhető értéke alapján, vagyis az alperes és a felek közös kiskorú gyermeke általi lakottságának, valamint a közösen felvett OTP és munkáltatói kölcsön figyelmen kívül hagyásával számította ki (LB P. törv. II. 20 856/1991.). 47