Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjí. 27. §(1) tásba bejegyzett tulajdonost, az alperes nagyany­ját a ráépítéssel szerzett tulajdoni illetősége érté­kének megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes nagyanyja a per tartama alatt meghalt, hagyaté­kát - gyermekének visszautasítása folytán - tör­vényes öröklés alapján unokája: az alperes sze­rezte meg. A másodfokú bíróság - az első fokú ítéletet részben megváltoztatva - kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 351 900 forin­tot. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperes már a keresetlevélben is utalt arra, hogy a perbeli ingatlan bejegyzett tulajdo­nával szemben ráépítés [Ptk. 137. § (3) bekezdé­se] jogcímén érvényesített tulajdoni igénye a volt házastársávalfennállott életközösség alatt házas­társi közös szerzéssel [Csjt. 27. § (1) bekezdése] keletkezett. Ezzel a közös szerzéssel, vagyis az in­gatlanra történt közös ráépítéssel a felperes volt házastársa a felpereshez hasonlóan maga is in­gatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot szer­zett. Közös tulajdon megszüntetése iránti igény elbírálására-a PK 10. sz. állásfoglalás szerint ­csak valamennyi tulajdonostárs perbenállásával kerülhet sor. Eljárási szabályt sértett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a perbeli követelést a felperes volt házastársának, a jelenlegi alperes­nek a perbenállása nélkül bírálta el. Helyes eljá­rás esetén az elsőfokú bíróságnak gondoskodnia kellett volna a felperes volt házastársa II. r. alpe­resként! perbevonásáról. Ez annál is inkább in­dokolt lett volna, mert a ráépítéssel létrejött ket­46

Next

/
Thumbnails
Contents