Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. §(1) megszüntetését kérni. Mindebből az következik, hogy az I. r. felperes csak akkor mondhatja véglegesen magáénak az ingatlannak a II. r. felperestől származó illetőségét, ha a járadékot a II. r. felperes élete végéig fizeti. Az életjáradéki szerződés különleges természete tehát - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítésének nagymértékű időbeli eltolódása és a szerencse-jelleg - azzal a következménnyel jár, hogy a szerződésben félként részt nem vevő I. r. alperes nem tarthat igényt az I. r. felperesnek a II. r. felperestől származó tulajdoni hányadának a felére, hanem őt a közös teljesítésekből ráeső résszel arányos és méltányos kielégítés illeti meg házastársával szemben (LB Pf II. 20 066/1992.). Ráépítéssel szerzett vagyoni érték A peres felek házassági együttélésük alatt az alperes nagyanyja ingatlanának 35 m2 alapterületű felépítményéhez - OTP hitel és munkáltatói kölcsön igénybevételével - a régi épület korszerűsítése mellett, a kamra fürdőszobává alakításával a saját részükre két félszoba, előszoba és kamra helyiségekből álló 28 m2-es toldalékot építettek, amelyet házassági életközösségük megszűnéséig közösen használtak. Ekkor a felperes a házasingatlanból elköltözött, azóta a toldalékrészt az alperes és a közös leánygyermek lakja. A felperes keresetében az íngatlan-nyilvántar45