Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. §(1) ben annak a megállapítását kérte, hogy az I. r. felperes tartás és életjáradék jogcímén - vissz­terhesen - szerzett 1/3 tulajdoni illetőségének a fele házastársi vagyonközösség címén őt illeti meg. Az I. r. felperes az I. r. alperes tulajdoni igényét 87 500 forint érték erejéig elismerte. A II. r. felperes az I. r. alperessel szemben az életjá­radéki szerződés megszüntetését kérte, amelyet az I. r. alperes ellenzett. A fentiekben vázolt jogvita elbírálásakor a Leg­felsőbb Bíróság mindenekelőtt abban foglalt ál­lást, hogy az I. r. alperes az életjáradéki szerző­dés kötelezettjének tekinthető-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság a kérdést igenlően döntötte el. A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja ettől rész­ben eltérő. Az I. r. alperes ugyanis - aki a szerző­dés megkötésében nemvitásan nem vett részt — nem vált szerződő féllé önmagában amiatt, hogy a szerződést az I. r. felperes a házassági életkö­zösségfennállása alatt kötötte meg. Az I. r. alpe­res mint házastárs jogszerzése nem a szerződé­sen, hanem a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésén, kö­telezettsége - a közös vagyonból ráeső rész ere­jéig - a Csjt. 30. §-ának (2) bekezdésén alapul. Ebből pedig az következik, hogy az I. r. alperes az eltartottakkal (illetve most már az egyedüli jo­gosult II. r. felperessel) nem áll szerződéses jog­viszonyban, így vele szemben a szerződés meg­szüntetésére sem kerülhet sor, és a II. r. felperes­től megfelelő kielégítésre sem tarthat igényt, ha­nem a házastársa visszterhes szerzéséhez kapcso­lódó jogait és a kötelezettségek együttélés alatti teljesítéséből származó igényeit a házastársi kö­43

Next

/
Thumbnails
Contents