Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) tartozik. Mivel a házastárs ilyen igénye nem kötelmi igény természetíí, ezért a házastársi vagyonközösséghez tartozó tulajdoni hányad jogi sorsában az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvben) be nem jegyzett házastárs is érdekelt. Ezért ilyen esetben indokolt a perben a másik házastársat meghallgatni, és nyilatkozatához képest állást foglalni abban a kérdésben, hogy perbevonása szükséges-e (a PK10. sz. állásfoglalás IV. pontjának indokolásából). A házastárs kereső tevékenységéből származó jövedelme A másodfokú bíróság a közös vagyon megosztásánál eltért az egyenlő mértékű elosztás szabályától. Ezzel összefüggő indokolása szerint „az iratokból megállapítható az, hogy a felek életvitele és módja az általánostól eltérően alakult és a felperesnek az átlagostól eltérő jövedelmi és vagyoni viszonyai az alperes számára is az átlagosnál magasabb életszínvonalat biztosítottak. Az alperes a munkaviszonyát már 1981 áprilisában megszüntette, noha őt a felperes a háztartás ellátásával kapcsolatos teendők alól fizetett munkaerők felvételével, illetőleg az alperes édesanyjának a felekhez való költöztetésével mentesítette. Az iratokból kitűnően a felek és az alperes édesanyjának megélhetését a felperesi jövedelem biztosította, és a felek közül egyedül a felperes volt 29