Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) annak ellenére megszerezte, hogy tulajdonjoga a telekkönyvbe nem nyert bejegyzést (LB P. törv. I. 20 869/1972.). *Meg/egyzés: Ezt a szabályt jelenleg a 97. § (2) bekezdése tartalmazza, amely nem szabja feltételként, hogy a megállapodás az építkezés befejezése előtt történjék. A vagyonközösségi igény és az elévülés Az örökhagyó kétszer élt házassági kötelékben a felperessel: 1943-1957-ig, és 1965-1983-ig. Első házassági együttélésük alatt, 1949-ben vásárolta meg az örökhagyó a s.-i villatelket. Az életközösség másodszori megszakadását követően, 1985-ben az örökhagyó az ingatlant eladta. A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan az örökhagyó és az ő házastársi vagyonközösségéhez tartozott, és kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket, mint végrendeleti örökösöket az ingatlan eladásából befolyt összeg felének a megfizetésére. A keresetnek helytadó jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben az alperesek arra hivatkoztak, hogy az időmúlás - nevezetesen, hogy a felperes az első életközösség megszűnésétől az örökhagyó haláláig huszonhat éven keresztül nem érvényesített igényt az ingatlanra - a bizonyítási terhet „átfordította": a felperesnek kellett volna bizonyítani, hogy a vagyont nem osztották meg. 26