Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) A házastárs ráépítésen, illetőleg házastársi vagyonközösségen alapuló igénye ha az ingatlannak harmadik személy is tulajdonosa A felperes és a II. r. alperes 1965-ben kötöttek házasságot. Az I. r. alperes - a II. r. alperes testvére - megengedte, hogy a házastársak az alperesek közös tulajdonában lévő telken házat építsenek. A felek között arra nézve nem jött létre megállapodás, hogy a házépítés miként érinti a telek tulajdonjogát. A ház 1970 elejére elkészült. A felperes és a II. r. alperes a házassági életközösséget 1970 júliusában megszüntették. A felperes és a II. r. alperes a házingatlan építésének idején házassági életközösségben együtt élt. Az I. r. alperes engedélyezte, hogy a felperes és a II. r. alperes a fele részben az ő tulajdonába lévő telken építkezzék. Az építkezés befejezése előtt a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja* szerint nem állapodtak meg abban, hogy az építkezés után az épület tulajdonjoga az építőket illeti meg, míg a telek tulajdonjoga a földtulajdonosoké marad. Az I. r. alperes egyébként a közös építkezésben nem vett részt. Ezekre a tényekre tekintettel a felperes a Ptk. 138. §-ának (2) bekezdése alapján a telek megfelelő részén tulajdonjogot szerzett. A felperesnek a tulajdonjoga iránti igénye - minthogy az ráépítésen illetőleg házastársi vagyonközösségen (Csjt. 27. §) alapul - nem kötelmi, hanem dologi jogi igény. Ezért a felperes az ingatlan tulajdonjogának felét 25