Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) ezek állapotából a hiányzó vagyontárgyak használtságára, illetőleg értékére is tudott következtetni (Fővárosi Bíróság 46. Pf. 26 535/1968.) Az életközösség megszűnése után az ingatlanban beállott értéknövekedés, illetőleg a közös adósság törlesztésének figyelembevétele A házastársi vagyonközösség folytán keletkezett közös vagyonból nem kötelmi jogi alapon illeti meg a házastársakat a nekik jutó illetőség, hanem saját tulajdonjoguk alapján. A vagyonközösség felszámolásakor általában az életközösség megszakadásának időpontjában fennálló vagyoni helyzetből kell kiindulni, viszont egyes vagyontárgyak értékelésénél az eset körülményeitől függően vagy az életközösség megszakadásakor, vagy a házastársi közös vagyon megosztásakori értéket kell figyelembe venni. Az adott esetben a perbeli ingatlan tekintetében a vagyonközösség megszüntetésekori forgalmi érték az irányadó. Az ingatlanban beállott értéknövekedés egyik fél tevékenységére sem vezethető vissza, az az ingatlanforgalomban jelentkező áremelkedést mutató tendencia eredményeként jött létre, azt tehát mindegyik tulajdonostárs javára figyelembe kell venni. Minthogy az életközösség megszűnése és a házastársi vagyonközösség megszüntetése között 158