Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) A szerződés megtámadása közös téves feltevés címén A Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a felek a szerződés megkötésekor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyi­kük megtámadhatja. A téves feltevés a jövőben várt körülményre is vonatkozhat. A bontóperi ira­tok szerint nem volt kétséges egyik fél előtt sem, hogy a felperes a szolgálati lakásnak a nála elhe­lyezett gyermekekkel való elhagyását annak fe­jében vállalta, hogy a lakás leadásáért járó összeg fele őt illeti meg. Ilyen előzmények után a felpe­res elköltözését követően került sor annak a szer­ződésnek megkötésére, amelyben az alperes a szolgálati lakás használatbavételi díja, 56 000 fo­rint felének a megfizetésére vállalt kötelezettsé­get. Az alperes személyes meghallgatására a per­ben nem kerülhetett sor, mert a tárgyalásokon nem jelent meg, így nem volt lehetőség annak felderí­tésére, hogy az alperes - aki a lakásbérleti jogról történő lemondásról a munkáltatójával a felperes nélkül tárgyalt - a szerződés megkötése előtt tá­jékoztatta-e a felperest arról, hogy a lakás leadá­sáért várhatóan milyen összeget kap. A feleknek a bontóperben tett nyilatkozatait a szerződéskö­tés előzményeit és a szerződésben foglalt nyilat­kozatokat összességükben értékelve azonban nem okszerűtlen a másodfokú bíróságnak az a követ­keztetése, hogy a felek szerződési akarata szerint a felperest a lakás elhagyásáért a lemondásért ka­pott összeg fele illette meg. Az összeg tekinteté­143

Next

/
Thumbnails
Contents