Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) A szerződés megtámadása közös téves feltevés címén A Ptk. 210. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a felek a szerződés megkötésekor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. A téves feltevés a jövőben várt körülményre is vonatkozhat. A bontóperi iratok szerint nem volt kétséges egyik fél előtt sem, hogy a felperes a szolgálati lakásnak a nála elhelyezett gyermekekkel való elhagyását annak fejében vállalta, hogy a lakás leadásáért járó összeg fele őt illeti meg. Ilyen előzmények után a felperes elköltözését követően került sor annak a szerződésnek megkötésére, amelyben az alperes a szolgálati lakás használatbavételi díja, 56 000 forint felének a megfizetésére vállalt kötelezettséget. Az alperes személyes meghallgatására a perben nem kerülhetett sor, mert a tárgyalásokon nem jelent meg, így nem volt lehetőség annak felderítésére, hogy az alperes - aki a lakásbérleti jogról történő lemondásról a munkáltatójával a felperes nélkül tárgyalt - a szerződés megkötése előtt tájékoztatta-e a felperest arról, hogy a lakás leadásáért várhatóan milyen összeget kap. A feleknek a bontóperben tett nyilatkozatait a szerződéskötés előzményeit és a szerződésben foglalt nyilatkozatokat összességükben értékelve azonban nem okszerűtlen a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a felek szerződési akarata szerint a felperest a lakás elhagyásáért a lemondásért kapott összeg fele illette meg. Az összeg tekinteté143