Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. §(2)-(6) Feltűnő értékaránytalanság esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása Annak a kérdésnek az eldöntésénél, vajon a bíró­ság a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet ál­lítsa-e vissza, vagy pedig éljen az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának lehetősé­gével, gondosan vizsgálni kell a szerződéskötés körülményeit, annak célját, a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállításának a következ­ményeit és a felek viszonyait. Az adott esetben a felperes célja a haszonélve­zeti jogról való lemondással és a kiköltözés vál­lalásával a közös lakás megszüntetése és önálló lakás szerzése volt, amihez a felperesnek az anya­gi lehetősége is megvolt. A felperes a céljának elérése érdekében a közös lakást elhagyta és M.­re költözött, ahol jelenleg is él. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy a felperes a lakáskérdését meg­oldotta, a perbeli lakásba való visszaköltözése te­hát meghaladottnak tűnik. A visszaköltözés a megállapodásnak azzal a másik céljával is ellen­tétes, amely az I. r. alperes részére a cserelakás­ként átadott bérlakása helyett önálló lakást kívánt biztosítani. A megállapodás nélkül az I. r. alpe­resnek erre lehetősége nem lett volna. Végül fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a másodfokú bí­róság döntése egy lakásba kényszeríti a volt há­zastársakat, akik nem tudnak egymással élni és az együttlakás a jövőben is állandó nézeteltéré­sek és súrlódások forrása lesz. A másodfokú bí­139

Next

/
Thumbnails
Contents